Sziasztok!
Igen,igen tudom,hogy későn hoztam a részt pedig megígértem,hogy októberben hozom,de el voltam foglalva az iskolával,a családommal és a magánéletemmel. De mivel őszi szünet van ezért gondoltam most felrakom a rész. Sajnos nem tartottam be az ígéretemet,ezért sajnálom mindenkinek. HA minden rendben megy akkor novemberben felrakok még egy részt. De nem ígérem. Most viszont itt az új rész,olvassátok és kommenteljetek vagy lájkoljatok,mert akkor gyorsabban jönnek a részek,mert akkor tudom,hogy tetszik nektek. Jó szórakozást és további kellemes pihenést!!
.jpg)
Másnap reggel boldogan keltem fel,mert eszembe
jutott,hogy ma van az 1D nap. Tudom,nem kéne ennyire örülnöm ,mert ha véget ér
ez a nap akkor szomorú leszek. De nem leszek az! Szerzek egy nagyszerű élményt
és ennyi. Ígérem,nem fogok szomorkodni. Szóval,miután felkeltem gyorsan
elintéztem a reggeli teendőimet a zuhanyzással együtt. A zuhanyzás után
felöltöztem a kedvenc sportos ruhámba,ami egy fehér sportmelltartóból,egy
fekete,ujjatlan Nike pólóból,egy szürke
rövidnadrágból és az elmaradhatatlan rózsaszín Nike cipőből áll. Tudom,nem
vörös vagy kék,de azért még tetszik. Gyorsan összefogtam a hajam egy lófarokba
majd indultam ki a szobámból amikor hirtelen eszembe jutott,hogy fel kéne hívni
a csajokat. Gyorsan meg is tettem,de Zoe-nak azt mondtam,hogy hozzon 2
gitárt,Chloe-nak pedig azt,hogy hozzon piknikkosarat és készítsen néhány
szendvicset. Ezenkívül megmondtam nekik,hogy a szokásos parkhoz jöjjenek és
hogy 11:30-ra legyenek ott és mindent elmondok. Miután ezt is elintéztem
elindultam lefelé de a lépcső tetején hangokat hallottam,ezért (tudom nem szép)
hallgatóztam.
- Niki,a nővéred még
mindig alszik? - ha jól hallottam kérdezte Zayn. Mire készülsz Zayn?
- Nem tudom. -
válaszolta a húgom.
- Akkor keltsük fel!
- kiáltott fel Harry. Meg ne merjétek!
- Haver,ugyan erre
gondoltam. - mondta Zayn és ha jól sejtem közbe mosolyog is.
- Fiúk,én nem
ajánlom,mert ha valaki fel kelti nagy baj lesz. - mondta Niki a teljes
igazságot. Na,ideje csatlakozni.
- Igaza van Zayn. Az
aki felébreszt engem az nagyon megkeserüli,mert azon a valakin én bosszút
állok. Nem szólók hozzá,elveszem valami fontos dolgát,kínos helyzetbe hozom
vagy akár széttöröm a kedvenc dolgát. Például egy tükröt. Ugye Niki? - mondtam
miközben mentem le a lépcsőn majd karba tett kezekkel álltam meg a kis bagázs
előtt. Zayn nyelt egyet amikor meghallotta a tükör szót. Niki-t azért kérdeztem
meg,mert vele már eljátszottam. Szegénynek,letéptem a Barbie babájának az egyik
fejét,de utána vettem neki egy másikat kiengesztelésképpen,ami sokkal jobb.
- Igazat mond Zayn. Én
már megjártam,nem ajánlom neked is. - mondta Niki majd kacsintott egyet nekem.
Na ideje játszani egy kicsit Zayn-nel! - Képzeld,nekem letépte a kedvenc Barbie
babámnak a fejét majd az összes testrészét és végül kidobta a kukába. De még
nem is vett nekem másikat kiengesztelésképpen. Úgy,hogy vigyázz Zaynie!! -
mondta a húgom teljesen úgy mintha megtörtént volna ez az egész. A fiúk rám
néztek mire én egy gonosz mosolyt ejtettem nekik,de végig Zayn szemébe néztem.
A végén annyira nem bírtam tovább,hogy elröhögtem magam,de később már Niki sem
bírta. A fiúk csak értetlen fejet vágtak. Miután kiröhögtük
magunkat,megszólaltam:
- Szép volt Niki!
Mehetnél színésznek. - mondtam neki majd le is pacsiztunk.
- Köszi. Te is jó
voltál! - mondta mosolyogva. - Láttad az arcukat a végén? Nagyon röhejes volt!
- mondta Niki,de a végén már elnevette magát velem együtt,mert az eszembe
jutatta.
- Halló!!?? Itt
vagyunk! - kiáltottak fel majd durcás arcot vágva elfordultak.
- Tényleg,most hogy
mondjátok, mit is kerestek itt? Tudtommal nincs még dél. - közöltem velük majd
az óránkra néztem ami 11:15-öt mutatott. Basszus,mindjárt elkések!! A választ
meg sem várva gyorsan a konyhába siettem,ahol megfogtam egy müzli szeletet és
már rohantam is a szobámba. Megfogtam a tornatáskám,beleraktam a focilabdát és
már rohantam is.
- Héj!! Hova-hova? -
kérdezte Liam.
- Megyek a közeli
parkba,oda gyertek ti is fél óra múlva,addig érezzétek itthon magatokat. -
mondtam a fiúknak akik bólintottak,mire én Niki felé fordultam. - Niki,mondd
meg anyának,hogy a parkba mentem és hogy későn jövök. Puszi - hadartam el majd
a választ meg sem várva becsuktam az ajtót és elindultam a kedvenc parkomba. Az
volt benne a legjobb,hogy öt percre volt a házunktól,ezért bármikor el
tudtam/tudok menni. Miközben mentem megettem a müzli szeletemet,ami nagyon
finom volt. Adott egy kis erőt a játékhoz!! Öt perc múlva már a parkban
voltam,ahol rögtön megpillantottam a csajokat,ezért gyorsan oda is mentem.
- Sziasztok! -
köszöntöttem őket egy-egy öleléssel.
- Szia! - mondták
teljesen egyszerre ,mire összenéztünk majd el is nevettük magunkat.
- Szóval mért is
kellett eljönnünk és hozni 2 gitárt és egy piknikkosarat? - kérdezte Zoe.
Elmeséltem nekik mindent,az elejétől a végéig. A mondandóm végén kíváncsian
fürkésztem az arcukat.
- Hú - mondta
Chloe,Zoe pedig csak bólintott. Körülbelül 3 percig csendben voltak,amikor
hirtelen mind a ketten kérdéseket tettek fel nekem.
- Na és mit tervezel?
- kérdezte izgatottan Chloe,mire Zoe fejbe kólintotta.
- Ha itt van egy
focilabda,egy piknikkosár és 2 gitár akkor biztos,hogy Roxi egy babazsúrt
rendez a fiúknak. Szerinted mit? - kérdezte Zoe nevetve Chloe-tól.
- Jó,csak kérdeztem -
tette fel védekezésképpen a kezét a barátnőm,de már ő is nevetett. Miután
kinevettük magunkat Zoe megszólalt:
- Na és hol vannak a
sztárocskák? - kérdezte mosolyogva.
- Otthon hagytam őket
és azt mondtam nekik,hogy fél óra múlva jöjjenek,amiből letelt már 20 perc. -
válaszoltam,viszont a végén elmosolyodtam. Igen,ha én egyszer a barátnőimmel
vagyok akkor gyorsan telik az idő. Lehet,hogy 1 órát kellett volna mondanom?
- Miért is? -
kérdezte Chloe. Azt tudni kell,hogy Chloe az egyetlen közülünk,aki ismeri a
fiúkat,de nem úgy mint egy őrült rajongó,aki mindet tud róluk csak egyszer
érdeklődött irántuk.
- Azért,mert azt
akarom,hogy melegítsünk be a játékhoz és,hogy ne előttük kelljen. - mondtam
majd felálltam a padról és neki álltam volna melegíteni,ha valaki meg nem fogja
a csuklom. Hátra fordulva Zoe-val találtam szembe magam.
- Nekem van egy jobb
ötletem - mondta mosolyogva majd elengedte a csuklom a telefonjáért nyúlva,amin
elindította a Pitbull-Timber ft Kesha számot. Először elnevettem magam,de utána
csatlakoztam hozzájuk. Ha mi egyszer elkezdjük ezt akkor mindig én éneklek,mert
a lányok szerint jó a hangom (szerintem nem). Zoe és Chloe táncolnak
mögöttem,de én is szoktam csatlakozni hozzájuk,úgy hogy nem maradok ki a
táncból sem. Mikor elkezdtem énekelni,néhányan felfigyeltek ránk ezért ide is
jöttek,nézni minket. Soha nem voltam mások előtt lámpalázas csak néha-néha. De most
nem voltam az. Ezért mikor elkezdtem énekelni és táncolni teljesen kizártam a
külvilágot. Csak a zenére és a táncmozdulatokra figyeltem. Én,ha elkezdek
énekelni vagy táncolni akkor senkire sem tudok figyelni. Mindig ha táncolok
minden érzelmet próbálok belesűríteni,hogy az emberek tudják mit érzek. Mindig
ha énekelek akkor elképzelem magam abba az esetbe ami a dalról szól. Akár
szerelem,akár szomorúság vagy bármilyen más érzelem. Az éneklés során a
hangommal mutatom ki az érzelmeket. Hihetetlenül hangzik,de igaz!!! Most sem
változtattam semmin. A táncolással kifejeztem minden érzelmet a buli
kapcsolatán. Minden mozdulatot lazán csináltam,de ami a legfontosabb,hogy
önmagamat adtam. Ha egy táncot megtanulsz akkor rendesen is táncold el,de ha a
tánc olyan,hogy önmagadat kell adnod akkor tedd is azt!! Ne feszengj,ne csináld
kőkeményen,hanem vigyél bele lazaságot és add önmagad!! Az éneklésnél most a
boldogságot fejeztem ki. Boldogan énekeltem a rap részt is,de azt inkább lazán.
Na,de most vissza a jelenbe. Szóval a barátnőimmel énekelek és táncolok egy
olyan parkba ,ahol általában kevesen vannak,de most sokan,mert itt egy műsor
található? Érdekes,bár nem örülök annak,hogy néznek,mert csak szórakozunk nem
műsor vagyunk. De legalább kint vannak a természetben. A zene végéhez
közelítettünk amikor én ki engedtem a hajam és úgy folytattam. Annyira
beleéltem magam,hogy észre se vettem amikor már vége volt a zenének. Hirtelen
Chloe bökte meg az oldalam,hogy hajoljak meg,ezért gyorsan meg is tettem majd
megköszöntem,hogy néztek minket. Az emberek elszállingóztak én pedig mentem a
vizemért és a labdáért. Mikor visszamentem a lányokhoz épp mondani akartam hogy
ez tök jó volt,amikor a távolban a sztárocskákat láttuk meg. Annyira megijedtem,hogy
a labdát és a vizet kiejtettem a kezemből,ami a földön landolt. Lehet látták
azt ahogy énekeltem és ahogy táncoltunk! A lányokra néztem akik szintén ijedt
arcot vágtak .A fiúk közelítettek majd amikor elénk értek elröhögték magukat az
arcunk láttán. Én gyorsan észhez tértem és dühös pillantásokat lövelltem a
szememmel mire valamennyire abbahagyták. A lányok előtt tapsoltam egyet,mire ők
is észhez tértek és ugyan úgy cselekedtek mint én,azaz dühös pillantásokat
lövelltek a fiúk felé és karba tett kezekkel álltunk ellőttük. A fiúk erre már
teljesen abbahagyták a nevetést és félénken tekintettek ránk. Annyira untam
már,hogy csak állunk egymás szemben és azt várjuk ki fog cselekedni
először,hogy a csendet én törtem meg.
- Na jó,mennyit
láttatok? - kérdeztem őket egy kicsikét talán dühösen. Mi van?! Nem szeretem,ha
sztárocskák megnézik ahogy táncolok meg énekelek,mert úgy is azt mondják,hogy
nagyon jó volt,de csak azért,mert nem akarnak megsérteni,ezért helyette
hazudnak a szemedbe. Utálom az olyan sztárokat!!!
- Hát…tudod az
elejétől - mondta félénken Zayn,de gyorsan hozzá tett még egy mondatot. - De
nagyon jó volt!! - mondta és felmutatta a két hüvelykujját,a többiek csak
bólogattak igazat adva Zayn-nek. Mi a lányokkal megforgattuk a szemünket és
közbe mondtuk hozzá a "Persze,persze" szöveget. Egyébként a lányoknak
is ugyan az a véleményük,mint nekem,ezért értünk egyet.
- Tényleg,nem
hazudunk - mondta Louis,mire én oda kaptam a fejem,amit észre is vett és
észrevétlenül kacsintott egyet. Erre én lehajtottam a fejem,mert zavarba
jöttem. Várjunk csak,én mért jöttem zavarba amikor nekem nem is tetszik Louis?
És mi volt ez a kacsintás? Most ezzel a cselekedetével meg akart nyugtatni,hogy
igazat mondanak vagy elárulta a többieket?? Egyáltalán mér gondolkozok Louis
Tomlinson-ról??? Túl sok a miért. Annyira belemerültem a gondolkodásba,hogy akkor tértem észre,mikor
valamelyik fiú a nevemen szólított.
- Mi? Bocsi,csak elbambultam - mondtam a
fiúknak,mivel nem tudom kikérdezte meg.
- Azt mondtam,hogy nagyon jól énekelsz és
táncolsz. - mondta Niall,mire én megköszöntem. - Egyébként mér nem indultál az
X-faktorba? - kérdezte,mire mindenki engem nézett a válaszomat várva. De
jó,most ismerkedtem meg velük és már is hazudhatok nekik! Érezhető az irónia?
- Sohasem jutott eszembe - mondtam nekik,de
véletlenül sem néztem a szemükbe. Most nem megy úgy,mert akkor lebukok.
- Hazudsz - mondta ki kerek-perec Louis,mire
felé fordítottam a tekintetem. Honnan tudja?! Ennyire átlátszó?
- Miből gondolod? - kérdeztem tetetett
ártatlansággal.
- Két okból. Egy; Nem nézel ránk. Kettő; A
medálodat piszkálod. Azok piszkálják a medáljaikat,akik idegesek vagy hazudnak.
Mivel te nem vagy ideges,ezért csak hazudsz. - mondta Louis egy gúnyos
mosollyal. Na,nem! Nem Tomlinson fog nyerni!
- Az,hogy nem rátok nézek az azért van,mert
nem tudom melykötők szemébe nézzek. A medálokat pedig nem csak akkor
piszkálják,ha idegesek vagy hazudnak. Lehet akkor is,amikor szomorúak vagy
zavarodottak. - vágtam vissza. Ezt neked Tomlinson!
- Igen,de te egyik sem vagy a kettő közül.
Mellesleg szép medál. Violinkulcs,ami a zenét szimbolizálja - erre lehajtottam
a fejem és a medálomat piszkáltam. - Tudtad,hogy azoknak akiknek van medálja,az
mindig ahhoz kapcsolódik amit szeret? Mint nálad. Violinkulcs,mert a zenét
imádod. Röviden,a zene az életed. - Az utolsó mondatnál felkaptam a fejem.
Honnan tudja? Nem mondtam
meg neki tegnap,de akkor honnan találta ki?
Valamilyen látnok ő?!
- Honnan gondolod ezeket? Titokban
valamilyen látnok vagy? - kérdeztem Louis-t,de ő elnevette magát.
- Nem,nem vagyok az. - mondta mosolyogva
majd folytatta. - Egyébként négy okból. Első; Ott van a medálod,ami a zenéhez
kapcsolódik,mivel violinkulcs. Második; A bokádon van egy violinkulcs tetkó,ami
alá az van írva,hogy "A zene az életem". Ismerős nem? - kérdezte
gúnyosan,de nem várta meg,hogy válaszoljak,hanem folytatta. - Harmadik; A padon
két gitár van amit gondolom azért hoztál,hogy használjuk. Negye……
- Honnan veszed,hogy én tudok gitározni? -
vágtam a szavába.
- Egyszerű. Mivel a zene az életed,ezért
biztos,hogy valami hangszeren játszol. És ahogy elnézlek - itt végig mért
tetőtől-talpig - nem hegedűn játszol. - mondta mosolyogva,mire én elnevettem
magam. Hát,az már biztos,hogy nem hegedülök.
- Oké. Mi a negyedik ok? - kérdeztem tőle
mosolyogva.
- A negyedik indok pedig az,hogy most
láthattunk titeket táncolni és téged énekeli. - mondta,mire én elismerően
bólintottam. - Egyébként egy plusz dolog. - kezdte,én pedig kíváncsian figyeltem.
- A negyedik tulajdonságod a foci. - mondta egy győztes mosollyal,mire nekem
golf nagyságú szemeim lettek. Na,ne! Ezt,hogyan találta ki?!
- Oké,ezt honnan veszed? - kérdeztem tőle nevetve.
- Onnan,hogy a földön van egy focilabda,amit
gondolom azért hoztál,hogy játszunk vele. - mondta Louis,majd lemutatott a
földre,ahol tényleg a labda volt. Felvettem,majd Louis szemébe nézve kérdeztem.
-
Miből gondolod,hogy én játszani fogok? Mi van,ha csak azért hoztam,hogy ti
játszatok amíg én beszélgettek a barátnőimmel? - folytattam a faggatózást,és a
labdát odadobtam Louis-nak,aki elkapta,majd a hónalja alá rakta.
- Az
milyen lenne már,hogy az 1D napon hagysz minket játszani amíg te beszélgetsz?
Egyszeri alkalom,hogy a One Direction-nal lehetsz. És mivel sportos alkatod van
innen lehet tudni,hogy legalább két dolgot sportolsz. Foci és tánc. - mondta
mosolyogva,majd folytatta. - Szóval a négy tulajdonságod a(z):éneklés,táncolás,gitározás
és focizás. Na megmondtam vagy megmondtam? - kérdezte mosolyogva,mire
megforgattam a szemem. Ego kinyilvánítása;pipa.
- El kell ismernem,hogy szép volt Tomlinson!
- mondtam mosolyogva miközben aprókat bólintottam.
- Köszönöm - hajolt meg,mint egy úri
ember,ezért elnevettem magam,de később már ő is. Miután kinevettük magunkat
körbe néztem és láttam,hogy a többiek már a padon ülnek és beszélgetnek.
Hirtelen a fülem mögött megéreztem egy leheletet,de mivel tudtam,hogy Louis az
ezért nem ijedtem meg,hanem figyeltem,mit mond.
- Egyébként,bírom az olyan lányokat,mint
téged. Tehetséges,sportos,laza és gyönyörű. - mondta suttogva,mire lehunytam a
szemem. Most komolyan Louis azt mondta,hogy bír? Meg azt,hogy gyönyörű? Akkor
most nekem bókolt? Na jó,nem foglalkozok vele ( dehogynem:-D).
-
Louis,gyere már és ne csajozz! - kiabálta Harry,nekem meg egyből kipattantak a
szemeim.
- Duguljál
Harold! - üvöltött vissza Louis,de a hirtelen hangtól összerezzentem,ami
Louis-nak is feltűnt.
- Bocsi -
simogatta meg a karom,majd a labdával együtt futott a többiekhez. Az érintése
nyomán bizsergést éreztem,ami miatt meglepődtem,mert eddig akikkel együtt
voltam,azoknál nem tapasztaltam ilyet. Még egy kis ideig álltam ott,majd
felvettem a földről az üvegemet és csatlakoztam a többiekhez.
- Na srácok,arra
gondoltam,hogy a mai nap folyamán focit fogunk játszani utána piknikezni,ahol
kérdezhettek tőlünk. Hoztunk gitárokat is,hogy majd azt is használjuk. -
mondtam el nekik a mai tervem,mire mindenki bólintott,de mikor Louis felé
néztem ő még kacsintott is egyet,amit viszonoztam is. Ez meg mi volt?
Visszakacsintottam Louis-nak? Na nem,csak képzelődtem!! Ez nem történt meg!!
-
Fiúk,válasszatok csapatkapitányt! - adtam ki a parancsot.
- Louis -
kiáltott fel mindenki míg Louis kihívóan nézett rám.
- Oké.
Lányok? - fordultam feléjük válaszra várva.
- Te -
böktek felém mire én bólintottam.
- Fiúk,mivel
ti öten vagytok mi meg hárman,ezért az egyikőtök át jön hozzánk. - mondtam
nekik.
- Mért,nem
boldogultok? - kérdezte gúnyosan Louis miközben előre lépett egyet.
- Tudod,kell
egy kapus. Bár,hogy most jobban belegondolok lehet,hogy nem is kell hisz úgyse
fogsz betalálni. Nem igaz? - kérdeztem tőle felvont szemöldökkel és közben én
is előreléptem egyet. A többiek erre a háttérben "húúú"-ztak.
- Ha ennyire
biztos vagy akkor fogadjunk. Ha vesztesz táncolnod kell,de csak nekem -
mutatott magára és megnyalta az alsó ajkát.
- Nem fogok
sztriptíz táncolni. Felejtsd el! - mondtam dühösen Louis szemébe.
- Én nem is
arra gondoltam,csak egy egyszerű táncra - tette fel védekezésképpen a kezeit. -
De én mondom melyik zenére. - mondta komolyan a szemembe. Fogadjam el? Mi van
ha veszítek? Csak nem egy erotikus zenére kell táncolnom. Ugye?! De ha nem
fogadom el akkor nem is tudom meg. És aki mer,az nyer.
- Tudod
mit,oké. Benne vagyok. Viszont ha te veszítesz akkor egy szál alsónadrágban
kell táncolnod amit utána kirakunk a youtube-ra. Mehet vagy esetleg
visszalépsz? - kérdeztem tőle vigyorogva. Egy kis ideig gondolkodott majd a
száját épp nyitotta amikor Liam félbe szakította.
- Louis,gondold
át. Ha veszítesz az a banda kárára is mehet. - mondta Liam.
- Nyugi
Liam,mindent át gondoltam. - mondta Louis majd felém fordult és a kezét
nyújtotta.
- Benne
vagyok - mondta mire én is kezet nyújtottam majd kezet fogtunk. Ahogy a kezem
az övéhez ért olyan érzésem támadt,mintha áramütést vezettek volna belém. Ahogy
kezet fogtunk a tekintetünk is találkozott és onnantól kezdve nem tudtam
elfordulni. Mind a ketten álltuk egymás tekintetét. Én elvesztem az ő tengerkék
szemébe,de ahogy láttam ő is az enyémbe. A meghitt pillanatot a többiek
köhögése zavart meg,amit eddig teljesen kizártam. Gyorsan elengedtem Louis
kezét és lehajtottam a fejem,hogy ne lássák a többiek a rák vörös fejem. Miután
megembereltem magam a lányokra néztem és felvontam a szemöldököm,majd a fiúk
felé böktem. A lányok értették a jelzésem és csak vállat vontak,mire én
bólintottam. Szóval,rám hagyták a döntést! Gyorsan végig néztem a fiúkon
észrevétlenül,hogy megnézzem kinek van a legsportosabb felszerelése,amit szerencsére
nem vettek észre. Két ember maradt a választásomból:Niall és Louis. Mivel
Louis-sal fogadtam,ezért vele nem lehetek egy csapatba,így maradt Niall. Miután
eldöntöttem,hogy ki lesz velünk,hátra fordultam a lányokhoz,akik beszélgettek.
Szerencsére Zoe észrevett,ezért megbökte Chloe-t,majd felém bökött. Miután
Chloe is észrevett,kérdő tekintettel néztek rám,mire én hangtalanul eltátottam
Niall nevét. A lányok egyetértően bólintottak,majd tovább beszélgettek. Akkor
ha megfelel,csapjunk a lecsóba!
- Horan - szóltam
oda Niall-nek,de mindenki felkapta a fejét. - A mi csapatunkban leszel. -
mondtam neki mosolyogva. A fiúk között,Louis kivételével,mindenki ledöbbent.
Louis ahelyett,hogy ledöbbent volna kihívóan mosolygott rám. A lányok már a
nevetésüket próbálták visszafogni. Hát,azt meg kell hagyni,hogy a fiúk arca
minden pénzt megért volna!
Hogy-hogy?
- kérdezte Niall amikor már valamennyire észhez tértek.
- Egyszerű.
Te vagy a legsportosabb ruhában,plusz sokat hallottam rólad. - kacsintottam
Niall-re,majd odamentem hozzá és megfogtam a vállát. - Bízz bennem,megnyerjük.
- mondtam neki mosolyogva.
- Végül is
nekem mindegy. - vonta meg a vállát,mire egy puszit adtam az arcára.
- Köszi -
mondtam neki hálásan mosolyogva. - Na,akkor kezdődhet a játék? - kérdeztem,mire
mindenki felkiáltott. Ezen én csak megforgattam a szemem majd elindultam a
csapatomhoz. Mikor oda értem,Niall-nek elmondtam a tervünket,ő pedig elmondta a
srácok taktikáit. A lányokkal nagyon meglepődtünk,mert amiket mondott Niall a
fiúkról,az érdekes. Louis-nak még saját elnevezései is vannak. Mikor mindent
megbeszéltünk,elindultam a félpályához,ahol már Louis várt.
- Ki kezdi?
- kérdeztem tőle,mire elvigyorodott és ezt mondta:
- Kő-papír-
olló - mondta teljesen komolyan a szemembe,mire elnevettem magam.
- Komolyan?
- kérdeztem a nevetést visszafojtva,de mire Louis bólintott megint elnevettem
magam. Csak nevettem és nevettem mire Louis megfogta a vállam amire abbahagytam
de annyira hogy még levegőt sem vettem.
- Úgy látom
megtaláltam a gyengepontod. - mondta egy önelégült vigyorral az arcán. - Na,de
térjünk a lényegre. Felőlem kezdhetek ti is csak kezdjük el.
- Ne!
Döntsük el! - mondtam és kinyújtottam a kezem ökölbe. Louis huncutul nézett rám
és ő is kinyújtotta a kezét. A játékból kiderült,hogy Louis-ék kezdenek.
- Sok sikert
a győzéshez! - mondta Louis miközben kezet fogtunk. A kézfogás közben magához
rántott olyan közelre,hogy éreztem a leheletét az arcomon. - Már alig várom
hogy nekem táncolj. - mondta vigyorral az arcán.
- Azt majd
meglátjuk Tomlinson! - mondtam neki sejtelmesen majd visszamentem a csapathoz.
A lányokkal és Niall-lel megbeszéltük a tervet majd elkezdtünk játszani. Az
első 45 percben a végeredmény 2-2 lett. Negyed órát pihentük közben átterveztük
a tervet. Pihenés után folytattuk a játékot. Kemény küzdelem ment a két csapat
között aminek meg lett a végeredménye. Az utolsó 5 percben 3-2 volt az
állás,Louis-ék javára. A lányokkal kiterveltünk egy jó tervet,amit végre
akartunk hajtani,csak az volt a baj,hogy a végén kapufába rúgtam (merthogy én
lőttem) és ezzel vége is lett a játéknak. Azaz vesztettünk és én táncolhatok
Louis-nak. Szuper. (Irónia)
- Gratulálok
- ráztam kezet a fiúkkal. - Akkor most gyertek együnk. - ahogy kimondtam a
mondatott mindenki rohant a padhoz. A lányokkal leterítettünk egy lepedőt a
földre,kiraktuk a szendvicseket és az üdítőket majd nekiálltunk enni. Evés
közben beszélgettünk,nevettünk és sokat meg tudtunk egymásról.
- Hé Roxi, -
szólt Niall - nem szeretnél nekünk játszani a gitáron? - kérdezte a többiek
pedig egyetértően bólogattak.
-
Eltaláltad,nem - mondtam Niall-nek vigyorogva,aki szomorúan lehajtotta a fejét.
- Na,jó - sóhajtottam majd elkértem a gitárt Zoe-tól.
- Mit
hallhatunk? - kérdezte Louis,mire rá néztem majd szó nélkül kacsintottam egyet.
Elhelyeztem a gitárt a kezemben és elkezdtem játszani. Demi Lovato-This is me. Csak beleéltem magam a
zenében,nem foglalkoztam semmi mással. Ellazultam,csak én voltam és a
zene,senki más. A dal közepén vettem észre,hogy énekelek is,de a többieket nem
zavarta. A végén felnéztem és mindenki mosolygott rám. Miközben végig néztem
rajtuk a szemem megakadt Louis-on. Ő engem nézett,én őt. A dal végéig őt néztem
majd miután vége lett,levetem róla a szemem és a gitárt kezdtem nézni. Őszintén
féltem a véleményüktől,ezért nem néztem rájuk. Eddig csak a lányoknak
játszottam és a családomnak,de senki másnak nem. Még a volt barátomnak sem.
- Mért nem
nézel ránk Roxi? - kérdezte Liam,mire ránéztem. - Félsz a véleményünktől? - én
csak egy aprót bólintottam,mire mindenki kuncogott kivéve én,aki értetlen fejet
vágott.
- Egyáltalán
nem kellett volna félned,mert egyszerűen gyönyörűen énekelsz és nagyon jól játszol
a gitáron. Látszik rajtad,hogy szereted a zenét. - mondta Harry mire mindenki
egyetértően bólintott.
- A zene az életed - mondta Louis mire
rámosolyogtam és ő is rám. - Mióta gitározol?
- 10 éve. -
mondtam mire a fiúknak leesett az álla. A lányokkal mi csak nevettünk rajtuk.
Ahogy észhez tértek Niall meg is szólalt.
- Egy lány több ideje gitározik,mint én. -
fújta ki a levegőt. - Asszem bele kell húznom. - mondta mire mindenki elnevette
magát még ő is. Beszélgettünk még majd hét körül összepakoltunk és elindultunk
vissza a lakáshoz. Haza felé mindenki csendben ment egymás mellett. A lakás
előtt mindenki elbúcsúzott mindenkitől majd a lányok elindultak.
- Nagyon jó
volt a nap és örülök,hogy veletek töltethettem a napomat One Direction. -
mondtam mosolyogva majd a végén el is nevettem magam. A fiúk megöleltek,puszit
adtak majd beszálltak az autóba amivel jöttek,de Louis még maradt.
- Mit
szeretnél? - kérdeztem tőle mire megölelt amit természetesen viszonoztam.
Miközben öleltem beszívtam illatát,hogy el ne felejtsem ha már utoljára
találkozunk. - Remélem még találkozunk. - mondtam a mellkasába.
- Biztos - suttogta a fülembe majd
elengedett,de előtte adott egy hosszú puszit a homlokomra. Ahogy a szája a
bőrömhöz ért kirázott a hideg,jó értelemben. - Jó éjszakát Roxi - suttogta majd
elkezdett távolodni.
- Jó éjszakát Louis - mondtam neki én is majd
beszállt a kocsiba,ami rögtön elindult és elment. Én beléptem a házba,ahol
finom illatok jöttek a konyhából,ezért oda indultam,ahol az egész családot
találtam.
- Milyen volt? - kérdezte anya.
- Jó volt. Nagyon jó - mondtam mosolyogva
miközben leültem és neki láttam a kajának. Vacsora közben elmeséltem mindent,na
jó nem mindent a fogadást kihagytam,de minden mást elmondtam. Kaja után
felmentem a szobámba,elmentem fürödni. Fél órán át fürödtem majd kiszálltam a
vízből,megtöröltem magam egy törölközővel,felvettem a pizsamámat és
visszamentem a szobámba. Elköszöntem anyáéktól és Nikitől majd befeküdtem az
ágyamba. Alvás előtt még egyszer lejátszódott a fejemben a mai nap eseményei
majd két gyönyörű kék szemmel aludtam el.
